A legtöbb nagy szerzetesrendben megtalálunk három ágazatot: a férfi-, a női-szerzetesek és a világiak harmadrendje. Ezzel szemben a Schönstatti mozgalomban több mint 20 féle ágazat jött létre. Mindezt az élet hozta magával. Kentenich atya gondoskodott minden hozzá fordulóról és alapított neki megfelelő közösséget/ágazatot.
Az egyes ágazatok nemcsak nem, kor és élet-állapot szerint tagozódnak, hanem az elköteleződés mélysége és területi eloszlás szerint is. Ennek megfelelően a legkülső, laza kötődésű közösségeket "ligának" nevezzük; a "szövetség" mélyebb, apostoli elköteleződést jelent, a "kötelék" pedig jelöli a legszorosabb, mintegy szerzetesi közösségeket. Egyházi hivatalos szóhasználattal a köteléket "világi intézménynek" nevezik.
Az egyes közösségek önállóak és laza föderatív együttest alkotnak. A Schönstatt mozgalom központi, mozgató közössége a "Schönstatti atyák" közössége, akik "főállásban" dolgoznak a mozgalomért és felelősek a Schönstatt vezetéséért. Időrendben ez az ág alakult ki legkésőbb. Mindenütt ott találjuk mellettük a Schönstatti Márianővéreket. A Schönstatti Általános Elnökség a mozgalom világméretű tanácsadó és lelki vezetői testülete. A nemzetközi Schönstatt család ezzel a sok ágazattal nem hasonlítható egyetlen más szerzetesrendhez sem. Az összehasonlítás egyetlen alanya maga az egyház. Schönstatt kicsiben, mintegy prototípusként be szeretné mutatni a "jövő; az új partok egyházát".
Magyarországon Tilmann Beller atya munkássága nyomán 1983-ban a család-liga, majd 1995-ben a családszövetség alakult ki. Ezzel párhuzamosan alakult ki a fiú- ill. lány-mozgalom. Van magyar tanulója a Márianővéreknek és a Schönstatt Atyáknak is.
