„Schönstatt számomra az a közösség, amely legmélyebben ragadja meg a házasság szentségi titkát, Jézusban való létét… a gyökerekhez vezeti vissza a házasságokat, arra hívja fel a figyelmet, hogy a házasság szentségi mivolta nem csak az esküvő pillanatában létezik, hanem szüntelen jelen van a házasságban, és Jézus által Máriához, Mária által Jézushoz találhatnak el a házaspárok.” (Bíró László, családokért felelős püspök)
A család az öröm egyik forrása, az áldozatos szeretet bölcsője, az eredeti, érett személyiség nevelésének-növelésének legfontosabb helye, a társadalom és az egyház alapsejtje. A Schönstatt Családmozgalomban ezért arra törekszünk, hogy a családok fundamentumát, a házaspárokat erősítsük az Istennel és házastársukkal való szeretetkapcsolat elmélyítése által. A szülők egymás iránti növekvő, tökéletesedő szeretete és egyetértése formálja a család légkörét. Igyekszünk gondoskodni arról, hogy gyerekeink megtapasztalhassanak valamit a mennyországból, az isteniből és így felvértezettek, erősek legyenek, amikor kimennek a világba.
Keressük „Isten ujját” az életünkben. A bennünket körülvevő személyek, a körülöttünk zajló események és a kor hangja által üzen és szólít bennünket Isten. Igyekszünk Őt meglátni, és tenni, amit kíván tőlünk.
Együtt élünk az egyházi évvel, sok mindent megünnepelünk. A családok igyekeznek lélekkel áthatott szokásokat, ünnepeket meghonosítani, a hétköznapokat imádsággal átszőni.
Első a saját család. Elsősorban értük tartozunk felelősséggel. A házaspárok létükkel apostolkodnak, és felelősségteljes döntést hozva olyan mértékben vesznek részt a mozgalom és az egyház életében, hogy emellett családjukat ne hanyagolják el.
A gyerekekkel együtt megyünk lelkigyakorlatra (családnapokra), ahol a reggeli szentmisét követően délelőttönként a szülők két előadást hallgatnak meg a házasságra vonatkozó kérdésekről és a gyereknevelésről. Ezalatt fiatalok játszanak, kirándulnak a gyerekekkel.
Családcsoportokban havonta egyszer találkozunk. Az általában 4-5 házaspárból álló családcsoportok a családnapok anyagát dolgozzák fel. Páronként kiválasztják, hogy mi az, ami a férjet és feleséget „megérintette”, és ezt igyekeznek megvalósítani a hétköznapokban. Őrzik kapcsolatuk intimitását, annyit osztanak meg a többiekkel, amennyi egységüket nem sérti.
Szeretetszövetséget kötünk a Szűzanyával. Amikor egy család bensőséges kapcsolatba kerül a Szűzanyával, meghívja őt a házába. Elhelyezik otthonukban a Háromszor Csodálatos Anya képét, háziszentélyt alakítanak ki, és kérik a Szűzanyát, telepedjen le náluk, vonzza magához a szíveket, nevelje őket. A kérés nem egyoldalú, a Szűzanya is kér ajándékot, elsősorban azt, hogy ajándékozzuk meg Őt az egymás és gyermekeink iránti szeretetünk tetteivel. Odaajándékozzuk magunkat neki, Ő pedig magát ajándékozza nekünk. Elsősorban a Szűzanya, a nagy nevelőnő teszi megvalósíthatóvá mindezeket. A Szűzanya az Atyához vezet, Márián keresztül Jézushoz érkezünk. Azon az úton kell Istenhez jutnunk, amelyen Isten az emberekhez jött. Az út neve: Mária.
Tovább a Családmozgalom honlapjára: http://csaladok.schoenstatt.hu