Sajnos nem írtam, szóval itt pótlom.

A hétvégén most Indonéziába mentünk át hajóval egy szigetre, ami elhagyatott trópusi sziget benyomását keltette valahogy. Gyönyörű és nyugodt (és piszok olcsló) helynek bizonyult. Nagyon szerettem volna valami motort bérelni, és azzal körbejárni, de ez sajnos nem sikerült. Viszont úszhattunk kis némók között koralloknál, kajakoztunk és sétálgattunk egy kicsit a szállásunk környékén. Nagyon feltöltött.

A papságért mondott kilencedemet is befejeztem, nem mondom, hogy tökéletesen sikerült, de éppen ki tudtam tartani benne. Amikor az utolsó rózsafüzéremet elmondtam, akkor a tengerparti esőben kisütött a nap, be a sötét felhők alá, ami a kedvenc égbolt látképem. Úgy éreztem, hogy ez egy "örülök a kilencedednek" volt a Jóisten részéről, de ez konkrétan nem sokkal vitt előrébb, viszont több békém van most ezzel.

Mindenesetre egy csodás hétvége volt ez a hét közben szokásos gyakorlati menetrend után, és nagyon hálás vagyok érte.

Legyen szép maradék nyaratok!

Barátsággal,

Albert